14 °C
hu de en
x
x

Zsira

Zsira egy kis határ menti település, ami közvetlenül az ausztriai Locsmánd szomszédságában helyezkedik el. Kiváló természeti adottságok, friss levegő és nyugodt, békés környezet övezi a települést, ami egyre inkább a turisták kedvelt célpontjává válik.

Zsira az Alpokalján, Soprontól 35 km-re, Kőszegtől 15 km-re, Szombathelytől 29 km-re fekszik.
A tavaszi és az őszi hónapok kiváló időt nyújtanak a kerékpározás szerelmeseinek. Hisz jól kiépített kerékpárút található Zsirától Bükfürdőre, Locsmándra vagy aki a lankásabb komolyabb útvonalat részesíti előnyben az Kőszegig is ellátogathat biciklivel. A nyári hónapokban a turisták kedvenc kikapcsolódási helyszínei közé tartozik a locsmádi wellness-és élményfürdő, a sárvári és a büki gyógy- és termálfürdő, ahol minden korosztály megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási helyszínt.
Aki szereti, az aktív turizmust mindenképp el kell látogasson erre a környékre, hogy felfedezze a táj adta lehetőségeket, hisz számtalan lehetősége van a sportolásra vagy akár a pihenésre, kikapcsolódásra is e tökéletes madárcsicsergős napfényes tájon.
A település területe 14.73 km2, lakóinak száma: 853 fő.


Útvonaltervezés

A település a Kisalföld nyugati részén, Győr-Sopron megye délnyugati csücskében, a Répce folyó mellett fekszik. A megye székhelyétől, Győrtől 83, Soprontól 36, Kőszegtől pedig 17 kilométerre található, Bükfürdőtől 12 km távolságra van. Zsira 1920 óta határmenti település, a határ túloldalán a fülesi (Nikits) és malomházi (Kroatisch Minihof) erdő, nyugaton Locsmánd község (Lutzmannsburg) határolja.
 
Belterülete százhat hektár, melyet gabonaföldek és háromszázötven hektáron erdő vesz körül. A környéket a pliocén korban lerakódott üledékréteg fedi, melynek alapját már a Kőszegi kristályos Ős-Répce rakta le. Zsira legmagasabb pontja a falutól északnyugatra fekvő erdőben van (225 méter), a táj e ponttól lankásan lejt a település felé. Maga a község csupán 100 méter magasan fekszik, a hajdani Ős-Répce medrében képződött öntéstalajon. (A Rozália-hegységben eredő Répce Locsmándnál két ágra bomlik, a falun átfolyó ágát Répcének, a másikat Újároknak nevezik.)
A falu éghajlatát a Kőszeg-Répcevölgy klímája jellemzi, az uralkodó nyugati szelek a nyarakat hűvösebbé teszi, szeszélyes és gyakran hideg az április és október is. Esőt leggyakrabban a déli szél hoz az Írottkő felől. A környék kavicsos talaján a tölgy és cser az őshonos fafajta, de gyakori a feketefenyő is. A juhar, galagonya és kökénycserjék között számtalan ritka növény és gombafajta is megél, a környező erdők pedig gazdagok apró- és nagy vadba, különleges, ritka rovarokban.

A mai Zsira 1931-ben három kis község, a névadó falu, az ettől délre fekvő Gyülevíz és a szomszédos Salamonfa egyesítéséből jött létre.
Zsira a magyarság legrégebbi települései közé tartozik. 1225-ben "Syra"-ként említik, házait locsmándi várjobbágyok lakták. Salamonfa neve először 1412-ben német nyelvű oklevélben fordul elő, Gyülevíz létéről pedig 1466 óta tudunk.
Zsirán egészen 1848-ig a győri püspökség jobbágyai éltek, Salamonfán és Gyülevízen azonban - különösen a XVII. századtól - egyre több kis- és középbirtokos, "egytelkes nemes" lakott: az ú gazdaságukat a török háborúk idejének mezőgazdasági konjunktúrája alapozta meg. Később a köznemesi birtokok mind inkább egy kézbe kerültek. Salamonfa földesura a XVII. század legelejétől a Rátkay család volt, tagjai 1650-ig a gyülevízi szegény kisnemesek birtokait is felvásárolták és e területen korszerű majorgazdaságot alakítottak ki.
Az uradalom Rátkay Katalinnak Rimanóczy Istvánnal kötött házassága során került a Rimanóczyak birtokába.A gyülevízi kastélyt unokájuk, Rimanóczy Antal, a "Magyar Udvari Kancellária hites ágense" építette fel, a Zsirától Salamonfa felé vezető út mellett, kivételesen szép természeti környezetben. Az épület a Lövő-kőszegi útról nyugatra letérve, a Fő utcából érhető el. A kastélyt ma is kerítés övezi: az egyemeletes főépület parkban áll, tőle északkeletre két hajdani földszintes, ma emeletes "őrségépület" keretezi a főhomlokzatra vezető főutat. Távolabbi környezete, az egykori majorság századunkban majdnem teljesen átépült.
A legkorábbi régészeti emlékek - két lakóverem a szomszédos Répcevisen kerültek elő: egyik a korai vaskorból a Kre. 800-500 közötti időből, a másik az avar-szláv időkből Kru. 750-950 -ből. A honfoglaló magyarok vegyes népcsoportot találtak itt.

A honfoglalás után kialakult Zsira kapcsolatban volt az államalapítás során létrehozott locsmándi várral. Zsirát a 12 században locsmándi várjobbágyok lakták. Az 1186-ban kiadott oklevél - mely a Locsmándban levő udvarnokok társadalmi helyzetéről rendelkezik -, nem említi ugyan Zsirát, de hogy az oklevélben közölt szabad udvarnokok között a szomszédos Zsira lakosai is szerepelnek, arra IV. Béla 1265-ben kelt oklevele szolgáltat bizonyságot: a tatárjárás után 23 évvel megjelentek IV. Bé-lánál a Locsmánd melletti Zsira faluból való udvarnokok szabadjai, és bemutatták neki megerősítés végett III. Béla idézett kiváltságlevelét. Zsirát 1225-ben, Salamonfát 1412-ben, Gyülevízt 1466-ban említi először oklevél.
A locsmándi várföldek eladományozásakor Zsirát a győri püspök szerezte meg. A nemzetségi faluból jobbágyfalu lett. A község temploma Szent Lőrinc tiszteletére épült. A zsirai plébánia virágzásának és a község központi szerepének a környező kis települések között a török terjeszkedés és a protestantizmus térhódítása vetett véget. Az utolsó zsirai plébános Birhány István volt, aki célszerűbbnek látta a protestáns hitre tért, nagy megyei befolyással rendelkező salamonfai földesúr Rátkyak miatt is Visre tenni át lakóhelyét. Társközségeivel együtt évszázadokon át Káptalanvis filiája lett, továbbra is vallási központja maradt Gyüleviznek, Salamonfának, sőt Gyalókának is.
A 16. század második felétől fellendült a mezőgazdasági árutermelés, és ennek megfelelően növekedett a földesúri majorgazdálkodás súlya. Ez a folyamat különösen Gyülevizre és Salamonfára volt jellemző, ahol a jobbágyok helyét zsellérek foglalták el nagyobb részben. A telkes jobbágyok csak Zsirán, a győri püspökség birtokán maradtak meg 1848-ig, a jobbágy-felszabadításig. A Salamonfán a 15. század eleje óta birtokos Salamonfai Gróf család a mohácsi vész után a szomszédos Gereblént és Und egy részét, majd Gyülevizt is megszerezte, Salamonfán rendezkedett be, és a birtok központ-ban várszerű kastélyt építtetett. Salamonfa jelentőségének növekedésével Zsira jelentősége csökkent, főképp miután megszűnt plébániai székhely is lenni. 1570 körül a földesurak a telkes jobbágyokat eltávolították Salamonfáról és a megürült telkekből majort alakítottak. Salamonfá ezután csak zsellér családok lakták. 1598-ban Rátky Menyhért is és Szelestey János is 7-7 zsellérház tulajdonosa volt Salamonfán. Salamonfa - földesurai után - evangélikus vallású volt a 17. század első felében.

Bezerédi Imre Salamonfán lett Rákóczi Ferenc híve.1705. október 9-én Salamonfán volt a lakodalma Botka Annával, Rátky György és béri Balog Zsuzsanna egyik gyermekével, a Salamonfán birtokos Rátky Ferenc özvegyével. A sopro-ni császári helyőrség ennek neszét vette, 200 lovast és 100 gyalogost levezényeltek a lakodalmon levő kurucok megtámadására, de nem jutottak tovább Fülesnél. 1709-ben a Dunántúl nagy része labanc kézre került, és a Csepreg környékén meghódolt kuruc érzelmű nemesek Salamonfán tették le a fegyvert. 1710-ben Balogh Ádám ismét kísérletet tett a Dunántúl visszafoglalására, július 29-én a kurucok ismét elfoglalták a labancok által kiürített salamonfai kastélyt, és hozzáláttak a körülötte levő erős sánc széthányásához, de nem fejezhették be, mert Nádasdy Ferenc rájuk ütött, és kénytelenek voltak Hegyfalu irányába visszavonulni. A Rákóczi szabadságharc idején Salamonfa ifjú földesura, Rátky György is Rákóczi kapitánya lett, és a Rátkyak közül ő tett szert a legnagyobb hírnévre.
A Rátkyak után Meskó Jakab báró lett Salamonfa birtokosa vásárlás útján, és ettől kezdve a Zichy-Meskó bárók tulajdona volt a salamonfai határ nagy része. Gyüleviz községben is a salamonfai fejlődéshez hasonló folyamat ment végbe. A köznemesi birtokok itt is egy kézbe kerültek és a telkes jobbágyok helyét itt is a zsellérekkel folytatott majorgazdaság foglalta el. A salamonfai Rátkyak kezdték összevásárolni a szegény kisnemesek birtokait és lassanként 200 holdnyi majorüzemmé alakították. Feltehetően Rimanóczy Antal volt az építtetője 1739-ben a gyülevizi kastélynak. A Rimanóczyak Gyülevizen kihalván mintegy másfél évtizeden át a Pejachevichek bírták a kastélyt, címerük ekkor került a kastély egy-kori főbejárata feletti homlokzatra. Rövid birtoklás után a Jankovichok kezére kerül a kastély és az egész falu. A 18. század végén már nincs Gyülevizen se kisnemes, se telkes jobbágy, csak ágról szakadt zsellérség. A reformkorban ismét a Pejachevicheké Gyüleviz. Pejachevich Márkus a haladó szellemű nemességhez tartozik, Széchenyi István híve. Nejével. Bethlen Herminával 1859-ben 500 forinttal segíti a zsirai tűzkárosultakat.Az 1859-es tűzvész után az utca-kép tűzfalas házakkal átalakul Zsirán, 1927-ben beköltözik Esterházy Mária - az új tulajdonos - az újjáépített gyülevizi kastélyba test-véreivel, és rögtön bekapcsolódik Gyüleviz és Zsira községek közéle-tébe. Néhány év múlva férjhez megy Almásy Jánoshoz, a borostyánkői uradalom birtokosához, majd eladja a kastélyt a Legszentebb Üdvözítő Leányai Kongregáci-ójának. A nővérek Zsirán működő tartományfőnökségéhez újoncház, óvoda, napköziotthon, női panzió tartozik a zsirai kastélyban.A trianoni béke idején az osztrákok Zsirát is Ausztria számára követelték, Zsira azonban 1922-ben a ki-szállott határkiigazító bizottság előtt hitet tett magyarsága mellett. Zsirán 1924-ben Gazdakör, 1929-ben Iparoskör jött létre,1938 elején gyulladtak ki az első villanylámpák. A II. világháború áldozatainak 1985-ben készítenek emléktáblát az I. világháború hőseinek emlék-táblája mellé.Általános iskolai oktatásra a 17. századtól van adat Zsirán. Az óvodát 1935-ben hozta létre a faluban megtelepedett szerzetesrend. Az egyesületek közül 1885-ben alakult a „Daloskoszorú”, 1894-ben az Ön-kéntes Tűzoltó Testület. Az 1908-ban létrejött Legényegylet és Le-ányegyesület virágoztatta fel a mű-kedvelő színjátszást, a Levente-egyesület pedig a testnevelést és főleg a labdarúgást lendítette fel.
Zsira, a Répcevidék egykori jelentős települése 1978-ban elveszítette folyóját: a Répce megszűnt régi medrében a zsirai kertek alatt folyni, vizét a falut elkerülő Újárokba vezették el. A Locsmándon esedékessé vált gát átépítése érdekében a falu illetékesei nem tettek lépéseket a vízügyi hatóságoknál, hagyták, hogy a folyó eredeti medre holtággá változzék.
 
 
1986-ban ünnepli a falu 800 éves jubileumát, ekkor kiállítást rendeznek Dr. Szabó Zoltán és Tímár Antal festőművész képeiből, és falutörténeti dokumentumokból.Postahivatal 1883-tól működik a faluban. Zsira kulturális fejlődését szolgálja az 1949-ben létesített kultúrház. 1951-től a kastély a Fővárosi Tanács Szociális Otthona.Műemlék az 1739-ben épült gyülevizi kastély. A művészettörténészek szerint Európa legszebb barokk kiskastélyai közé tartozik. Ma Pejachevich kastély néven emlegetik, holott csak a 18. század végétől volt a Pejachevich család birtokában, akkor sem véglegesen. A kastély parkban szabadon álló, hosszan elnyúló egyemeletes, csak a kétemeletes, barokk stílusú épület. Az udvari homlokzata egyszerűbb, mint a kerti, aminek az a magyarázata, hogy a kastély építésekor itt vezetett az út Zsirától Salamonfa felé. A saroképületek a magasra húzott szabadon formált félpillér-fejezettel, a fordított csatra emlékeztető orommal a bécsi iskola sajátosságait viselik, feltehetően Hillebrand vagy Fischer von Erlach egyik tanítványa tervezte. A kastélyról az a hiedelem járja, hogy Mária Terézia vadász-kastélya volt, aki többször is megfordult Gyülevizen. A kastélyparkhoz 6 hektáros angol-park csatlakozik. A park kialakítása az 1800-as évek végére tehető. Az angolparkra jellemzően ma is megvan a kastély előtti kertrész, amelyet a faállomány követ kisebb-nagyobb tisztásokkal, így jó rálátás nyílik az egyes facsoportokra, ill. magára a kastélyra. A parkban a lombos fajok uralkodók csoportos elrendezésben. Van magas kőris, platán, feketenyár és vadgesztenye csoport. Számos fa kerülete meghaladja a 3 métert, magasságuk pedig a 28-30 métert is. Meglepően egészségesek az itteni szilek, a szilfavész alig tett kárt bennük. Fenyői közül kiemelkedő a mamutfenyő, de erdeifenyők és lucfenyők is vannak.
Műemlék jellegű a Pieta szobor 1725-ből és az 1720-ban készült barokk Szentháromság szobor a templom téren. A Szent Flórián szobor a 18. században készült. A három temető figyelemreméltó síremlékei közül is kiemelkedik a barokk „Kálvária jelenet” a salamonfai temetőben. 1882-ben épült a salamonfai Szent József rk. templom, 1885-ben a zsirai Szent Lőrinc templom a leégett templom részeinek felhasználásával, 1922-ben a neoromán stílusú Östör kápolna. A Szent Lőrinc templom barokk berendezése országosan is számon tartott. A templom falán van az I. és II. világháború áldozatainak emléktáblája. 1987-ben emlékkő készült a 800 éves községnek a templom-kerítés mellett. 1989-ben az egykori „vasfüggönyre” emlékeztető emlék-helyet hoztak létre odatelepített magas megfigyelővel.
 
Rimanóczy Kastély
A település legjelentősebb épített öröksége a Rimanóczy kastély. Az 1739 –ben épült barokk kastélyt Rimanóczy Antal építtette. A kissé előugró középső épületrészt kiemeli a manzárdtetőzet. A tagolt tetőn hangsúlyos elemek a széles kémények. Az épület nemcsak külső, hanem belső kialakítását tekintve is gazdagon díszített. Az épületnek az évszázadok során több tulajdonosa is volt. 1771-től a Draskovics és Jankovich, 1800-tól a Pejacsevich család tulajdonában volt. 1922-ben Esterházy Mária hercegnő vásárolta meg az addigra leromlott állapotú kastélyt, majd 1923-25 között korszerűsíttette és helyreállíttatta. A 6 hektáros - ma védett - angolpark helyreállítását Eszterháza (ma Fertőd) főkertésze tervezte. Jelenleg Szociális Otthonként működik.
 
Szent Lőrinc templom
Zsira a legkorábbi templomos falvaink közé tartozik. Bár a templomot többször átépítették, 1848- ban a templom porig égett, de még ebben az évben a templom a környék lakóinak segítségével tető alá került. Két oldalhajó épült hozzá, 1885- ben szentelték fel. A berendezése barokk jellegű. A főhajó dongaboltozatos, négyszakaszos, oldalt fiókos. A mellékhajók a főhajó  felé árkádokkal nyílnak. A szentély főhajó szélességében dongás szakasszal, a nyolcszög három oldalával zárul.
 
 
Természet sn. Kincsestár
2012 nyarán nyitotta meg kapuit Zsira természettudományos magángyűjteménye, kincsestára és bemutatóhelye. A kincsestár tulajdonosai és mesélői egy geológus házaspár, akik 2012 nyarától várják az érdeklődőket és a vásárlókat Zsirán a Locsmándi u. 8. alatt, a Sonnentherme fürdőtől 800 méterre. A tulajdonosok a természet rajongói, így nem csak az általuk az alábbiakban részletezett földtani csodák várják itt az érdeklődőket, hanem a biológia: az állatok, a növények és a gombák világának sok-sok érdekessége és rejtelme is feltárul az idelátogatók előtt.
 
 
Zsirai szálláshelyek:
 
Napvirág- Ház
A parasztbarokk stílusban épült szálláshely az aktív vidéki kikapcsolódás, meghitt baráti, családi rendezvények ideális helyszíne. Hét vendégegysége 29 fő vendég fogadására alkalmas. A vendégháztól elérhető közelségben helyezkedik el a locsmándi Sonnentherme fürdő, amit a kisbabák paradicsomának is hívnak. A Napvirág- Házban lehetőség van kerékpárkölcsönzésre, szaunázásra és grillezésre is.
 
Tel.: 06 20/919-1950
savaria.agentura@gmail.com
Zsira, Salamonfai u. 30.
www.napviraghaz.hu
 
 
Rudolf Fogadó
Virágzó barackfák, kékfrankos szőlőlugasok és termékeny mezőkön át kerékpárral ismerkedhet a környék álomszép falvaival, fáradságát pedig levezetheti a közeli Locsmándi vagy Bük-fürdőben.
Tel.: 06 30/959-4201
schunck@t-online.hu
Zsira, Salamonfai u. 5.
www.rudolfsfogado.hu
 
Határmenti Vendégház
A falusias jelleg érződik építészeti stílusán, a tornácos bejárat, a boltívek teszik igazán a környezetbe illő, barátságos épületté.
Tel.: 06 30/942-7051
info@hatarmenti-vendeghaz.hu
Zsira, Fő u. 55.
www.hatarmenti-vendeghaz.hu
 
Zöld Apartmanház
Kétágyas, pótágyazható apartmanok, főzési lehetőséggel szolgálják a vendégek kényelmét.
Tel.: 06 30/563-6012
kobor.gyongyi64@gmail.com
Zsira, Locsmándi u. 38.
www.zoldhaz.atw.hu